Eötvös Károly írása 1896-ban így írja le a Balatont: „Balaton nyárban velünk mosolyg, velünk búsúl s mintha értené játszadozó képzeletünket: fénye, zaja, hullámzása, színei együtt élnek, együtt mozognak gondolatainkkal. Halászcsónakok, gőzösök és vitorlás hajók úszkálnak, vagy álldogálnak a tó messzeségein. Kémkedő gémek álldogálnak a vízszéleken. Vadludak és kacsák ezrei úszkálnak a mélyebb vízeken vagy a nádasok belső oldalán. A sirályok és halászmadarak fehér szárnyai villognak, czikáznak a víz sima fölszínén, vagy tarajos hullámain. Örök mozgás mindenütt.”
Nem biztos, hogy mindez ma is látható, ha igen, jóval kisebb mértékben. Eötvös Károly könyvei közt megtalálhatjuk az „Utazás a Balaton körül” és „A balatoni utazás vége” című anekdótáit, melyeket egy 1875-ös Balaton körüli utazás keretében írt le. Varázslatos szépséggel írja le a balatoni tájat, megeleveníti az akkor élt embereket, azok szokásait, a tihanyi viszhangot, ír a magyar királytól a tihanyi barátoknak juttatott adományairól. Olvaskatunk Kisfaludy Sándorról, Sobri Jóska betyárról. Korábban a könyvek bestsellerek voltak. Most ismét lehet kapni őket. Úgy gondolom aki igazán szereti a Balatont, annak könyvtárában mindkét könyvnek ott a helye. Nem reklám kedvéért mondom. Eötvös Károlyról Veszprémben könyvtárt neveztek el. Az eredeti kiadások még nagyon szép rézmetszetekkel voltak ellátva. Most csak a második könyvben találhatunk Petrich András gouache sorozatából tihanyi képeket. De megnézhetjük a régi metszeteket a neten, mivel az eredeti kiadásokat ott már digitalizálták. Íme az útvonal a könyvekhez:
http://mek.niif.hu/04900/04924/html/index.htm
Itt mindkét könyv címe alapján kiválasztható.
Eötvösnek „A Balaton tava” c. írását szintén szép metszetek társaságában pedig itt találjuk:
http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-459
Ebből az írásból láthatjuk miért Balaton a Pelso, Blatto, Balatin: „Története ott kezdődik, a hol neve. A római foglalás előtt s a keresztény időszámítás kezdetén kelta nép lakta e környéket, s ez adta Pelso vagy Peiso nevét a tónak. Az avarok idején még Peiso néven nevezik a latin irók és csak később keletkezik a Balaton név, mely szláv nyelven mocsarat (Blatto) jelent. Azon szlávok nevezik el, kik e vidéken az avarok jobbágyai voltak. A legelső kétségtelen hitelességű magyar okirat, I. Endre királynak 1055-iki alapító levele, Balatinnak nevezi. A Balaton közelében most alig egy-két szláv eredetű falu van, ennek lakossága is a múlt században telepíttetett, de szláv helynév sok van, és pedig mind az avar uralom idejéből. Ilyenek: Komárom, Tapolcza, Tihany, Paloznak, stb.”
Itt most Petrich András képén táthatjuk Tihanyt az 1820-as évekből, valamint Háry Gy. metszetén a jegenyenyár fasort Gulács, Szigliget és Badacsony előterében. De beszéljen inkább a Balaton.