Úgy gondolom, a "Balaton szerelmeseit" mindenképpen érdekelheti: www.coleoptera.hu/harlekin-oldalról idézetek:
A harlekinkatica (Harmonia axyridis) eredetileg távol-keleti, szibériai elterjedésű katicafaj. Észak-Amerikába és Európába a különböző levéltetű fajok elleni biológiai védekezés céljából telepítet-ték be. A többszöri újratelepítés ellenére az USA-ban csak lényegesen később telepedett meg, ráadásul valószínűleg akkor is inkább véletlen behurcolás útján. Az első, 1988-ban leírt, önfenn-tartó populációból mára az USA leggyakoribb katicafajává vált, kiszorítva az őshonos fajokat. Európában a terjedése a 90- es évek közepéhez kötődhet, amikor Franciaországban, Hollandiá-ban és Belgiumban is kereskedelmi forgalomba hozták, mint biológiai védekezésben felhasznál-ható ragadozó fajt.
Terjedése 2002-től kezdve rohamos, mára Európa legtöbb országában meghonosodott, veszé-lyeztetve ezzel az őshonos katicafajokat. Terjedését segíti az őshonos fajok rovására, hogy, mint a behurcolt fajoknak általában, természetes ellensége nem sok van. A növényvédő szerekkel szemben is sokkal ellenállóbb, mint pl. a mi hétpettyes katicánk. Mivel a szaporodásához nem szükséges előzetes nyugalmi állapot (a gyakoribb őshonos fajoknál ez elengedhetetlen), ha az éghajlati körülmények megfelelőek, évente 2-4 nemzedéke is kinevelődhet. A harlekinkatica bi-zonyítottan ragadozója a hétpettyes, a kétpettyes és a tizennégy-pettyes katicabogárnak. Magyarországi megjelenésével ennek a három fajnak a megritkulásával mindenképpen számolni kell.
Az őshonos ökoszisztémák veszélyeztetése mellett komoly károkat okozhat a mezőgazdaságnak is. Állati eredetű táplálék hiányában előszeretettel megrágja a bogyós gyümölcsöket, mint például a szőlőt. Pollenfogyasztásával, a virágok megrágásával csökkentheti a termés mennyiségét. Nagyobb tömegben szőlő közé keveredve a bor ízértékét rontja a testében található rossz ízű ve-gyületekkel.
Jelenléte emberi környezetben zavaró lehet, különösen, amikor a telelni vonuló állatok késő ősszel nagy tömegekben költöznek be az emberi környezetben gyakori mesterséges hasa-dékokba, falrepedésekbe. A lakásokba télre beköltöző állatok ugyan nem veszélyesek, de egye-seknél a testükben található vegyület allergiás reakciókat válthat ki, kötőhártya-gyulladást okozva. Sok ember kellemetlennek tartja a lakásában melegebb téli napokon nemritkán százasával előmászó bogarakat. Meglepő módon a harlekinkatica meg is haraphatja az embert, amely következtében a bőrön pirosság és enyhe duzzanat keletkezhet a befecskendezett emésztőenzim következtében.