• Sipos Ildikó

A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként

Zala vármegye alispánja vetette fel

1837-ben, a balatonfüredi fürdő

panaszkönyvébe írt feljegyzésében.

Két évvel később egy angolból lett magyar

földbirtokos is a Balaton kihasználatlan

víztükréről értekezett könyvében.

A közvélemény figyelmét

Kossuth Lajos irányította a kérdésre

1842-ben a Pesti Hírlap cikkében.

Ezt követően kezdett bele

Széchenyi István a hazai

gőzhajózási társaság szervezésébe.

A Balaton Gőzhajózási Társaság

1845. december 27-én Pesten tartotta

meg előkészítő ülését,.Széchenyi 1846.

április 2-án jelentette meg

Balatoni gőzhajózás című röpiratát,

amely hangsúlyozta a gőzhajózás

jelentőségét. Néhány nappal később,

1846. április 5-én

Széchenyi elnökletével meg is

alakult a Balaton Gőzhajózási Társaság.

A Kisfaludy névre keresztelt első

hajó előállítási költségeit a

részvények árából fedezték.

A 40 lóerős gőzgép Angliában, a hajótest -

miként a Füred és Keszthely

névre keresztelt két uszály is -

az Óbudai Hajógyárban készült.

Az 50 méter hosszú, 5 méter széles

és csaknem három méter magas,

300 férőhelyes,

200 tonna teherbírású gőzös

hajóteste vasból, felépítménye

pedig fából készült. Fényűző

szalonjában arany belső

burkolat és mahagóni oszlopsor,

és egy könyvtár is volt.

A Kisfaludyt 1846. szeptember 21-én,

Széchenyi ötvenötödik születésnapján

bocsátották vízre. Balatonfüredről

Kenesére vezető első útját egy óra alatt

tette meg. A hajó később Alsóörs,

Keszthely, Kenese és Füred kikötői

között járt, feltételes megállóként

szerepelt Boglár, Badacsony,

Fonyód és Szántód.

A szabadságharc idején a Kisfaludy

lett volna István nádor és Jellacic

találkozójának színhelye,

de tiszttársai a horvát bánt

nem engedték fel a hajóra.

A Kisfaludy a Déli Vasút 1861-es

átadásáig viszonylag kevés utast szállított,

Az első balatoni gőzöst 1887-ben

bontották szét, csupán néhány rajz

és rézkarc maradt fenn róla.

Forrás:infórádió.hu